Archives

Az SMD beültetéshez szükségünk van egy úgynevezett Pick and Place fájlra, amely tartalmazza a beültetendő alkatrészek középpontjának koordinátáit és beültetési szögét (tipikusan 0°, 90°, 180° vagy 270°). A Sprint Layout 6-os verzióban az alábbiak szerint exportálhatjuk ki ezt a fájlt.

1. lépés: "Components-panel" megnyitása

Válasszuk ki az Options menüből a Components-Panel menüpontot! Így a jobb oldalon megnyílik egy sáv, ahol majd az alkatrészek fognak megjelenni.

A pirossal bekeretezett ablakban jelennek meg azok az alkatrészek, amelyek már definiálva vannak a beültetéshez. Amennyiben itt nem találhatóak alkatrészek vagy nem minden beülteti kívánt alkatrész található meg, akkor az azt jelenti, hogy a hiányzó alkatrészeknek meg kell adni az rajzjelüket, értéküket, és forgatásukat. Ennek folyamatát a következő pontban mutatjuk.

2. lépés: Alkatrészek definiálása

Ezt a lépést minden olyan SMD alkatrésznél meg kell ismételni, ami majd beültetésre kerül.

Kattintsunk egy alkatrészre (pl. egy ellenállásra) bal egérgombbal, majd jobb gombbal hívjuk elő a felugró menüt. A menüből válasszuk ki a “Component…” menüpontot.

Az ekkor felugró kérdést okézzuk le!

A “Component” ablakban az alábbi adatokat kell megadnunk:

  • ID: az alkatrész rajzjele, pl. R1
  • Value: az alkatrész értéke, pl. 10k
  • Pipáljuk be a “Use Pick + Place Data” checkbox-ot!
  • Rotation: válasszuk ki vagy írjuk be az alkatrész forgatását. Ha ebben nem vagyunk biztosak, akkor hagyjuk üresen vagy 0 fokon.
  • A Center résznél a “Center Copper” legyen kijelölve.
Az adatok megadása után kattintsunk az OK gombra. 

Ekkor az alkatrész bekerül a “Components” listába, illetve megjelenik a középpontjánál egy fehér kereszt. A megadott értékek bármikor szerkeszthetők.

Ezt a lépést meg kell ismételni minden olyan alkatrésszel, amelynek szükséges lesz a beültetése, mert a megadott adatok alapján fogja generálni a Sprint Layout a Pick and Place fájlt.

Amennyiben panelizált terve van (több ugyanolyan terv egy panelre montírozva), úgy kérjük, hogy csak az egyik egyedi NYÁK-on definiálnia az alkatrészeket, pl. a bal alsón.

3. lépés: Exportálás

Kattintsunk “Components” panelen az “Export…” gombra!

A megjelenő ablakban hagyjunk mindent változatlanul, vagy jelöljük be a képen látható checkbox-okat, ha azok nem lennének bepipálva.

A “Preview” résznél látjuk, hogy mi lesz a kiexportált fájl tartalma. A lényeges rész, hogy minden sorban legyen meg az alkatrészek jele, értéke, beültetési oldal, és a középpont koordinátapárjai. A képernyőképen látható utolsó szám – jelen esetben minden sorban 0 – a forgatást jelenti. Ennek nincsen különösebb jelentősége, mert ezeket a beültetőgépeinknek megfelelően lehetséges, hogy átállítjuk.

Az “Export” gombra kattintva mentsük el a Pick and Place fájlt!

Az SMD beültetéshez szükségünk van egy úgynevezett Pick and Place fájlra, amely tartalmazza a beültetendő alkatrészek középpontjának koordinátáit és beültetési szögét (tipikusan 0°, 90°, 180° vagy 270°). Eagle 7.1-es verzióban az alábbiak szerint exportálhatjuk ki ezt a fájlt.

1. lépés: Fájl/ULP futtatása

2. lépés: mountsmd.ulp megnyitása

3. lépés: Alkatrész oldali (Top) Pick and Place fájl mentés

4. lépés: Forrasztás oldali (Bottom) Pick and Place fájl mentés

Az exportálás ezzel a lépéssel befejeződött.

A kimeneti .mnt és .mnb fájlok tartalma az alábbi példához hasonló kell, hogy legyen:

 

C1 35.15 10.65 270 10u C0805

C2  3.83 28.38   0 10u C0805

C3  9.87 19.84  90 10u C0805

C4 17.96 27.50 270 100n C0805

C5 12.16 16.37   0 10u C0805

C6 19.14  4.38 180 10u C0805

C7  8.66 28.37   0 15p C0805

stb…

Ha csak az egyik oldalon vannak beültetendő alkatrészek, akkor értelemszerűen a másik oldal Pick and Place fájlja üres marad, így azt nem is kell elküldeni a beültetés megrendelésekor.

Az alábbi tanácsok összeállításával az a célunk, hogy – egymás munkáját megkönnyítve – a lehető leggyorsabban és leghatékonyabban juthasson hozzá a megrendelt NYÁK-okhoz.

1. A megrendeléskor a NYÁK tervet kizárólag Gerber fájlok formájában töltsük fel. Erre azért van szükség, mert bár mi is át tudnánk konvertálni az Eagle, Sprint Layout és Diptrace , és egyéb formátumú terveket Gerber fájlokká, a konverzió során mégis felléphetnek hibák, amelyek azt okozzák, hogy a végleges NYÁK és a terv között eltérések lesznek (megszámlálhatatlan típusú problémával találkoztunk az évek során ebből adódóan amelyek miatt a projektfájlokból gyártást nem vállalunk).

2. A Gerber fájlok közül lehetőleg csak azokat küldje el, amelyek ténylegesen tartalmaznak információt a gyártásra vonatkozóan. Ezzel időt takarít meg nekünk, hiszen akkor nem kell válogatnunk, hogy melyik fájllal mi volt a célja a megrendelőnek. Az eddigi legextrémebb esetben 38db (!) fájlt kaptunk, amelyek közül mindössze 5db volt szükséges a gyártáshoz. Annak megállapítása, hogy hány fájlt kell küldenie, nagyon egyszerű: általában elmondható, hogy ahány réteget szeretne gyártatni, annyi fájlra van szükség. Külön rétegnek (tehát külön fájlnak) minősülnek a rézrétegek (rétegenként 1 fájl), lötstop rétegek (rétegenként 1 fájl), pozíciónyomat rétegek (rétegenként 1 fájl), fúrófájl (általában 1 fájl, de lehet kettő is, ha a panel tartalmaz furatgalvanizált és nem furatgalvanizált furatokat is) és a kontúr is. Ahhoz, hogy pontosan milyen fájlokra van szükség, itt talál segítséget.

3. Nagyon előnyös, ha a Gerber fájlok elnevezése utal arra, hogy milyen réteget tartalmaznak. A legjobb elnevezések, amiért nagyon hálásak szoktunk lenni a megrendelőknek

      1. [Projektnév]_Top_Copper.cmp
      2. [Projektnév]_Top_Soldermask.stc
      3. [Projektnév]_Top_Silkscreen.plc
      4. [Projektnév]_Bottom_Copper.sol
      5. [Projektnév]_Bottom_Soldermask.sts
      6. [Projektnév]_Bottom_Silkscreen.pls
      7. [Projektnév]_Drill.drd
      8. [Projektnév]_Outline_Milling.milling

Pl.: rf_mainboard_v1_Top_Copper.cmp
Az ilyen formában küldött fájlok esetén a legkisebb a hibalehetőség, pl. a rétegek felcserélése.

4. Amennyiben lehetséges, a fúrófájlt az alábbi formátumban küldje:

    1. Excellon 2; 2.4-es; abszolút; Leading zero; INCH; ASCII.

      Ettől eltérő beállításokat is tudunk értelmezni, de ezek importálása plusz időt vesz igénybe.

5. Ne használjon méretező vonalakat a rajzon! A Gerber formátum egyértelműen meghatároz minden méretet, szükségtelen a NYÁK méretét, furatok elhelyezkedését méretezni. Mindez csak plusz hibalehetőséget hordoz magában, mivel ezeket a felesleges jelöléseket nekünk törölnünk kell, és fennáll a veszélye, hogy szükséges részeket is kitörlünk a tervből, ami a végén hibás gyártást eredményez.

6. Ne tükrözze, és ne tolja el egymástól egyik réteget se!

7. Minden esetben rajzolja meg a NYÁK körvonalát! Még akkor is, ha az négyszögletes, és nincsen benne kontúrmarást igénylő alakzat. A körvonalat lehetőleg 0mm szélességű vonallal (appertúrával) rajzolja, és minden rétegbe tegye bele. A kontúrmarás mindig a körvonal középvonala mentén fog megtörténni!

8. Ha technikai vagy egyéb megjegyzést szeretne fűzni a megrendeléshez, azt nyugodtan írja be a megrendelés leadásakor a Megjegyzés rovatba, nem szükséges külön .txt fájlba beírnia a Gerber vagy projektfájlok mellé.

9. Egy Gerber fájl “csomagban” csak egy NYÁK tervet küldjön, ne montírozza össze a különböző terveket, csak akkor, ha ténylegesen azt szeretné, hogy azokat 1 panelként kezeljük a rendelést, de ebben az esetben a panelizálás szabályait szükséges betartani, illetve mindenképpen jelölje a NYÁK gyártás oldalon a Speciális beállítások alatt, hogy a terv panelizált és hány különböző tervet tartalmaz. A félreértések megelőzése miatt: az ilyen több tervet tartalmazó/panelizált tervek gyártását csak drágábban vállaljuk!

10. A tervezés során tartsa be a technológiai határértékeket!

  • Elegendő távolság van-e a kontúrtól?
  • Vezetőszélesség minimum és szigetelőtávolság be van-e tartva?
  • Via-k körüli maradékgyűrű elég nagy?
  • Egyoldalas NYÁK esetén a forrszemek kellően nagyok? Az egyoldalas NYÁK-nál sokkal könnyebben szakadnak le a forrszemek, mert a furatgalván hiánya miatt nem annyira stabilak, mint a többrétegű NYÁK-nál.
  • Pozíciónyomat vonalszélessége van-e leaglább 0,2mm / 8mil?

11. Először a rögzítőfuratokat tegye le a NYÁK terven, amellyel majd rögzívi a NYÁK-ot a műszerdobozban vagy a végleges helyén. Kellemetlen, ha a tervezés végén utólag kell valahogy bezsúfolni 2-4db furatot még a NYÁK-ra.

12. Ellenőrize le a Gerber fájlokat valamilyen programmal (pl. ingyenes Gerbv), hogy a rétegek valóban úgy néznek-e ki, ahogy szeretné.

13. Tegyen feliratot a forrasztási és/vagy alkatrész oldali rétegekbe, hogy azok ne cserélődhessenek fel a gyártáskor. (Kérésére, ezeket eltávolítjuk a gyártás előkészítés után.)

14. A Gerber fájlokat úgy nevezze el, hogy a fájlnevek egyértelműen utaljanak arra, hogy melyik réteget tartalmazzák.

15. A kontúrt egy folytonos vonallal rajzolja meg, amelyből egyértelműen látszik, hogy mekkora a panel.

16. Ha alkatrész beültetést is szeretne rendelni tőlünk a NYÁK gyártás mellé, akkor még a NYÁK gyártás megrendelése előtt egyeztessen velünk!

17. Ha alkatrész beültetést is szeretne rendelni tőlünk a NYÁK gyártás mellé, akkor még a NYÁK gyártás megrendelése előtt egyeztessen velünk!

18. Ha nem biztos valamiben, akkor kérdezzen! Sokszor az évtizedes gyakorlattal rendelkező szakemberek sem biztosak bizonyos beállítások vagy módszerek használatában. Mi minden nap ezzel foglalkozunk, ezért lehet, hogy egy bonyolultnak tűnő kérdésben nagyon gyorsan tudunk segíteni.

Ha a vizuális ellenőrzés során valamilyen hibát észlelünk (pl. nem nyitható meg a fájl, vagy nem jó helyen vannak furatok), amely egyértelműen a Gerber fájlok rossz konverziójára utal, nem árt, ha tisztában vagyunk azzal, hogy mit is kellene tartalmaznia egy-egy Gerber fájlnak.

Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ez a lépés sem feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a NYÁK terv sikeresen gyártásba kerüljön, de probléma esetén a hibakeresést az alábbi ismeretek nagyon megkönnyíthetik. A Gerber fájlokról egy nagyon rövid összefoglalót a Mik azok a Gerber fájlok? részben írtunk, a Gerber exportálás után a fájlok vizuális ellenőrzéséhez pedig javasoljuk az ingyenes Gerbv szoftvert.

A Gerber fájlok RS-274X formátuma

Az alábbi példa egy alkatrészoldali rézréteget mutat. A Gerber fájlok felépítése egyébként mindig azonos:

  • a kék színnel jelölt sorok a fájl elején egy olyan blokk, amiben a formátumot egyértelműen definiáljuk,
  • a zöld színű részek az úgynevezett apertúra definíciók,
  • a ciánnal jelölt részek az apertúra kiválasztások,
  • a narancssárga színű sorok a rajzolat koordinátái, illetve a sorvégeken a koordinátákhoz tartozó parancsok vannak (D01, D02, D03),
  • a piros M02 kód a fájl végét jelzi.

 

G75*    // több síknegyed engedélyezése
G70*    // mértékrendszer: INCH
%OFA0B0*%    // nincs offszet eltolás
%FSLAX24Y24*%    // a koodrinátaformátum: Leading Zero Supression, abszolút koordináták, 2db egész számjegy, 4db tizedesjegy
%IPPOS*%    // a rajzolat pozitív polaritású  
%LPD*%    // új rajzolat kezdése sötét polaritással
%AMOC8*    // apertúra makró kezdete – nyolcszög definiálása
5,1,8,0,0,1.08239X$1,22.5*
%    // apertúra makró vége
%ADD10C,0.0200*%    // kör alakú apertúra definiálása
%ADD11C,0.0396*%    // kör alakú apertúra definiálása
D10*    // apertúra kiválasztása
X1047Y1047D02*    // kezdőpontra állás
X1047Y3389D01*    // egyenes vonal rajzolása a D10-es apertúrával a megadott végpontig
X2608Y3389D02*
X2608Y1047D01*
X3385Y1047D02*
X4947Y1047D01*

…(további sok hasonló koordinátapár)

X2608Y2218D02*
X1047Y2218D01*
D11*
X4947Y4447D03*    // flash készítése az adott koordinátára
X5447Y4447D03*
X5947Y4447D03*
X6447Y4447D03*
X6947Y4447D03*
M02*    // fájl vége

 

Felépítését tekintve minden Gerber fájl egyforma, de például a fenti példában kék színnel jelölt definíciós blokk tartalma sokféle lehet. Ennek oka, hogy a szabvány nem írja elő pontosan, hogy feltétlenül szükségesnek kell lennie pl. a polaritás vagy az offszet eltolás definiálásának.

Mi az az apertúra?

Erről a Mik azok a Gerber fájlok? című cikkben írtunk bővebben. Nagyon röviden: azok az alakzatok, amelyekkel a megadott vektorok mentén rajzolunk.

Mi az a "flash"?

A “flash” egy olyan parancs, aminek az adott koordinátán történő meghívásával, a kiválasztott apertúrát csak az adott pontba levetítjük, és nem rajzolunk tovább vele. Általában a forrszemeket és az SMD pad-eket flash paranccsal hozza létre a tervezőszoftverünk.

Mire kell figyelni?

A kék színnel jelölt definíciós blokkban az egyetlen feltétlenül szükséges rész a koordinátaformátum megadása (pl. %FSLAX24Y24*%). Enélkül csak találgatni tudunk, hogy milyen formátumban történt az exportálás.

A definíciós blokkon kívül az összes további rész szükséges! Tehát mindenképpen kellenek a zöld színnel jelölt apertúra definíciós részek (itt vannak definiálva azok az alakzatok, amelyekkel rajzolunk), az apertúra kiválasztási sorok (pl. D10, D11, D12, stb.), és természetesen a rajzolat koordinátáira is szükség van (a megfelelő apertúra kiválasztó kóddal együtt), illetve a fájl végét jelző M02* kód is elengedhetetlen.

A fúrófájlok Excellon 2 formátuma

Amikor Gerber fájlokról beszélünk, tulajdonképpen beleértjük a fúrófájlt is. Az évtizedek során az Excellon 2 formátumú fúrófájlok terjedtek el. Felépítésük egyszerűbb a Gerber fájlokénál, ennek ellenére ezekkel szokott a legtöbb probléma előfordulni.

Ügyeljen arra, hogy a fúrófájl formátuma mindenképpen Excellon 2 (vagy Gerber) típusú legyen. Néhány régebbi szoftver (pl. OrCAD régebbi verziók) Excellon formátumhoz hasonló fúrófájlt állítanak elő, de bizonyos részleteikben eltérhetnek az Excellon szabványtól (pl. a szerszámváltások M00 kóddal történnének, de az Excellon-ban ez Stop parancsot jelent), aminek következtében hibás furatpozíciók vagy átmérők lehetségesek.  Nem Excellon szabványú fúrófájl esetén nem tudunk garanciát vállalni a helyes gyártásra!

 

Az alábbi példa egy Excellon 2 formátumú fúrófájlt mutat. A fúrófájlok felépítése is mindig azonos:

  • a kék színnel jelölt sorok a fájl elején olyan blokk, amiben a formátumot egyértelműen definiáljuk,
  • a zöld színű részeknél adjuk meg a fúró- vagy marószerszám sorszámát (pl. T01 vagy T02, stb.) és átmérőjét,
  • a ciánnal jelölt rész a szerszám kiválasztás (jelen esetben csak 1 szerszámmal fúrunk),
  • a narancssárga színű sorok a furatok koordinátái,
  • a piros M30 kód a program végét jelzi.

%
M48    // program kezdete
INCH, LZ    // mértékrendszer INCH üzemmódban, koordináták megadása “Leading Zero” formában
FMAT, 2    // Excellon 2 fájlformátum
ICI,OFF    // inkrementális üzemmód kikapcsolva
%    // definíciós blokk vége
T01C0.0236    // T01-es szerszám átmérőjének definiálása
T01    // szerszámcsere T01-re
X4947Y4447    // első furat koordinátái
X5447Y4447    // második furat koordinátái
X5947Y4447    // harmadik furat…
X6447Y4447
X6947Y4447
M30    // program vége

 

MIRE KELL FIGYELNI?

A kék színnel jelzett definíciós blokk üres is lehet, a szabvány szerint nem szükséges bármilyen információt is tartalmaznia, de jó, ha legalább az INCH vagy METRIC mértékrendszer definiálása benne van.

Feltétlenül szükségesek a zölddel jelzett szerszám átmérők definíciói, különben nem tudjuk, hogy mekkora furatot kell fúrnunk az adott koordinátára. Természetesen az ezután következő szerszámválasztás, és a furatok koordinátái is elengedhetetlenek. Az M30-as kód azért kell mindenképpen a fájl végére, hogy tudjuk, hogy az nem sérült, és minden koordinátát tartalmaz.

Mire kell figyelni?

A kék színnel jelzett definíciós blokk üres is lehet, a szabvány szerint nem szükséges bármilyen információt is tartalmaznia, de jó, ha legalább az INCH vagy METRIC mértékrendszer definiálása benne van.

Feltétlenül szükségesek a zölddel jelzett szerszám átmérők definíciói, különben nem tudjuk, hogy mekkora furatot kell fúrnunk az adott koordinátára. Természetesen az ezután következő szerszámválasztás, és a furatok koordinátái is elengedhetetlenek. Az M30-as kód azért kell mindenképpen a fájl végére, hogy tudjuk, hogy az nem sérült, és minden koordinátát tartalmaz.

Beállítási lehetőségek a NYÁK tervező programokban

Bizonyos szoftverekben lehetőség van arra, hogy az exportált Gerber fájlok koordinátáinak formátumát tetszőlegesen megváltoztassuk. Az alapértelmezett formátum általában:

Leading Zero Supression – a nullákat a szám bal oldaláról eltünteti (kisebb fájlméretet eredményez)
2.4 – 2db egész számjegy és 4db tizedesjegy
Absolute – a koordinátákat az origóhoz képest adjuk meg
INCH – hüvelyk mértékegységben adjuk meg a pontokat

Példa a formátum értelmezésére

Ha a fenti beállításokkal értelmezzük az “X4947Y4447” furat koordinátáit, akkor azt kapjuk, hogy:

A 2.4-es formátum miatt összesen 2 + 4 = 6 számjegy jelent egy koordinátát, és a Leading Zero beállítás miatt nullákat a bal oldalról a szoftver eltüntette, ezért ezekkel ki kell kiegészíteni a koordinátákat.

Ezek alapján:

X4947Y4447 –> nullákkal kiegészítve –> X004947Y004447 –> 2.4-es formátumba átírva –> X00.4947Y00.4447 –> a felesleges nullákat elhagyjuk –> X0.4947 Y0.4447 –> a koordinátákat 25,4mm-rel szorozva metrikus mértékegységre váltjuk –> X = 12,565; Y = 11,295

Tehát az eredeti X4947Y4447 koordinátapár valójában X = 12,565mm-t és Y = 11,295mm-t jelent. Az origótól számítva erre a koordinátára esik az első furat a példában. A többi furat tényleges helye ezek után már könnyen számolható.

Kell-e változtatni a Gerber és a Fúrófájl formátumának beállításain?

Törekedjünk arra, hogy mindig a 2.4; Leading Zero; Absolute; INCH beállításokat használjuk. Ezekkel egy maximum 2540mm x 2540mm méretű NYÁK rajzolatát tudjuk 0,00254mm felbontással megadni. Ezek a paraméterek gyakorlatilag minden NYÁK tervhez bőven elegendőek.

Látható, hogy értelmetlen más formátumot használni, tehát ha lehetőség van a formátum beállítására, akkor az lehetőleg 2.4; Leading Zero; Absolute; INCH legyen. Amennyiben nincsen lehetőség a formátum módosítására, akkor küldje úgy a fájlokat, ahogy a tervezőszoftvere kiexportálja a Gerbereket.

Néhány tervezőprogram automatikusan választja ki a formátumot. A leggyakrabban elkövetett tervezői hiba, hogy az origótól nagyon messze rajzolnak. Az eddigi legextrémebb eset az volt, amikor az origótól X és Y irányban 2800mm-re kezdődött a rajz. A tervezőszoftver emiatt automatikusan átváltott 3.3-as koordináta formátumra, mi pedig hosszú perceken keresztül keresgéltük, hogy milyen formátumban lehet  a fúrófájl. A helyzet végül megoldódott, mert rájöttünk, hogy 3.3-as a formátum, és a NYÁK elkészült, de mindenképpen előnyösebb lett volna, ha a rajz az origónál kezdődik, és 2.4-es a formátum.

A másik leggyakoribb probléma, hogy a Gerber és a fúrófájlok elnevezésére nincsen egységes szabvány, amit minden tervezőprogram használna. Emiatt a legkülönfélébb elnevezéssel szoktuk megkapni a fájlokat. Természetesen mindig megpróbáljuk kihámozni a szükséges információkat a fájlokból, de a legegyszerűbb, ha az ajánlásunk szerint elnevezett fájlokat kapunk, ellenkező esetben lehet, hogy pl. a felső és az alsó rétegek felcserélődnek. A selejtgyártás megakadályozás miatt ezért az a legjobb, ha a Milyen Gerber fájlokra van szükség a gyártáshoz? című cikkben leírtak szerint nevezzük el a fájlokat.

Összefoglalás

A Gerber fájlok tartalmi ellenőrzése tehát nem egy bonyolult és sok időt igénylő munka, csak néhány alapvető dolgot szükséges tudni róla, viszont ezzel sok értékes időt takarítható meg. Ráadásul a fájlok tartalmával csak akkor érdemes igazán foglalkozni, ha pl. a Gerbv szoftver nem úgy jeleníti meg a tervet a vizuális ellenőrzéskor, ahogy azt a tervezőben elkészítettük.

Bár a Gerber fájlok generálása után elvileg nincsen akadálya a NYÁK gyártásnak, nem árt, ha minden kétséget kizáróan meggyőződünk arról, hogy a konvertálás tényleg úgy sikerült, ahogy azt szerettük volna. A következőkben az ingyenesen letölthető Gerbv 2.6.1 program használatát mutatom be, amellyel egyszerűen ellenőrizhetjük a generált Gerber fájlokat.

Gerbv letöltése

SO8-DIP8 adapter Gerber fájlainak letöltése a program megismeréséhez

1. lépés

Válasszuk ki a File\Open layer(s)… menüpontot!

2. lépés

Keressük meg a megnyitni kívánt Gerber fájlokat. A CTRL billentyű folyamatos lenyomása mellett az egérrel egyszerre több réteget is kiválaszthatunk. Nyissuk meg a kijelölteket! A fájlnevek nem tartalmazhatnak ékezeteteket és egyéb egzotikus karaktereket!

3. lépés

A jobb oldali Layers ablakban tetszés szerint tehetjük láthatóvá vagy láthatatlanná az egyes rétegeket a kis pipák segítségével. Nagyítani az egérgörgő használatával tudunk, a rajzolatot pozicionálni pedig annak folyamatos lenyomása melletti mozgatással. Ha a furatok szétcsúsznának, a körvonalon kívül jelennének meg, akkor kattintson ide a megoldásért.

4. lépés

Válasszunk ki egy vagy több réteget a Layers ablakban a pipák segítségével attól függően, hogy mely rétegeken szeretnénk ellenőrzést végezni. Mi most az alkatrész oldalt és a furatokat választottuk ki.

5. lépés

Measure distances on the screen ikon kiválasztásával (jobb szélső ikon) lehetőségünk nyílik méreteket ellenőrizni a rajzolaton. Az egérmutatóval álljunk egy tetszőleges helyre a rajzolaton, majd a bal egérgomb lenyomása után húzzuk az egeret egy másik pontba, és engedjük fel a bal egérgombot. A mérni kívánt távolságot fehér vonal jelzi, és az ablak alján a Measured distance felirat után megjelenik a mérés eredménye mil mértékegységben. Amennyiben mm-ben kívánjuk a mérést elvégezni, úgy a szoftvert a View\Units menüpontban átállíthatjuk.

Ha az egyes rétegek között nincsenek elcsúszások, és az általunk vélt kritikus méretek (távolságok) is rendben vannak, akkor a megrendelés leadása után egészen biztosak lehetünk abban, hogy azt kapjuk kézhez, amit megterveztünk!

Miért érdemes még a Gerber export után is leellenőrizni a fájlokat?

Elvileg a Gerber fájloknak pontosan azt kellene tartalmazniuk, amit megterveztünk. Az egyik konverziós hiba szokott lenni, hogy a feliratok nem a megtervezett módon jelennek meg a Gerberben. Az alábbi ábrák azt mutatják, hogy az Eagle-ben készített feliratot a Gerber exportálás után miként alakítja vektoros felirattá a CAM feldolgozó. A konverzió miatt a felirat mérete és pozíciója is megváltozik, így előfordulhat, hogy a felirat kilóg majd a NYÁK tervből, holott a tervezéskor gondosan beállítottuk a méreteket és a pozíciót. Emiatt érdemes már alapértelmezésben vektoros betűtípussal dolgozni (ez az Eagle-ben is kiválasztható), így azt látjuk majd a tervezéskor, ami a Gerber fájlba is kerül.

A felirat kinézete Eagle-ben a tervezéskor.

A felirat megváltozott a Gerber exportálás után.

Ne feledjük: a NYÁK gyártás mindig a leadott Gerber fájlok alapján történik, és azok jóváhagyása után módosítást már nem tudunk elfogani (pl.: kimaradt néhány furat, a feliratban helyesírási hiba van, egy helyen a vezetőszélesség véletlenül túl kicsi lett, stb.), ezért minden esetben gondosan le kell ellenőrizni a terveket!

A furatok helyes megjelenítése

A Gerbv szoftverrel történő Gerber ellenőrzéskor előfordul, hogy a furatokat széttolva, elcsúszva jeleníti meg a Gerbv. Számos ügyfelünk jelezte, hogy ez elbizonytalanította őket abban, hogy a fúrófájlt helyesen exportálták-e ki.

A jó hír, hogy az esetek 99%-ában a fúrófájl teljesen jó, mindössze egy beállítást kell módosítani a Gerbv-ban a furatok helyes megjelenítéséhez.

A kérdéses beállítás a fúrófájl megjelenítési formátuma. A Gerber fájlokban egyértelmű, hogy a rajzolat koordinátáiban hány egész és hány tizedesjegy van, az Excellon formátumú fúrófájlban ez viszont  nincsen definiálva. Emiatt a Gerbv általában 2.4-es formátummal (két egész és két tizedesjegy) nyitja meg a fúrófájlokat. Ha az exportálás 2.5-ös formátumban történt, akkor az egyes furatok koordinátái az origóhoz képes 10x akkorák lesznek, mint kéne, és úgy tűnik, mintha szétszóródtak volna a NYÁK-on kívülre.

Megoldás:

1. Azt látjuk, a rétegek megnyitása után, hogy a furatok az áramkörök kívül szétszórva jelennek meg.

2. Jobb klikk a fúrófájlon, majd válasszuk az Edit file format menüt!

3. Vegyük ki a pipát az Autodetect checkbox-ból, és állítsuk át Digits mezőt 4-ről 5-re.

4. Az OK-ra kattintva már helyesen kell megjelenniük a furatoknak.

Az Edit file format menüben lehetőség van még más paraméterek beállítására is, ha a Digits mező módosítása nem vezetne kellő eredményre. A tapasztalataink azt mutatják, hogy a fenti megoldással az esetek döntő többségében már jól jelennek meg a furatok.

Ha további segítségre van szüksége, akkor keressen minket email-ben vagy telefonon, hogy segíthessünk!

Bizonyos NYÁK tervező szoftverek Gerber exportálás során nem csak a gyártáshoz feltétlenül szükséges Gerber fájlokat hozzák létre, hanem különböző jelentéseket, szerszámdefiníciós fájlokat és olyan összefoglalókat, amelyekre a gyártáshoz nincsen szükség. Azon megrendelőinktől, akik nem heti vagy akár havi rendszerességgel adnak le gyártásba egy-egy tervet, nem is lenne elvárható, hogy minden fájl funkciójával és felépítésével tökéletesen tisztában legyenek.

FIGYELEM! Régi, 25-30 éves tervezőprogramok (Tango, EED3, stb.) használatát semmiképpen sem javasoljuk, mivel ezek általában csak RS274-D formátumú Gerber-t tudnak előállítani, amit a legritkább esetekben tudunk csak feldolgozni. Mielőtt hozzáfog a tervezéshez, győződjön meg róla, hogy a programja képes az RS274-X formátumú Gerber-ek előállítására (a ma használatos szoftverek 99%-a ilyen).

Emiatt többször kapunk olyan fájlokat is, amelyek a gyártásra vonatkozólag nem szolgálnak többletinformációval, de a megrendelő “biztos-ami-biztos” alapon elküldi őket.

Ebből baj nem feltétlenül lesz, de ha csak azokat a fájlokat küldik el nekünk, amelyekre a gyártáshoz valóban szükség van, az többszörös előnyt hordoz magában: a megfelelően elnevezett és kiválogatott fájlokkal nekünk már sokkal kevesebb időt kell eltöltenünk, hogy gyártásra alkalmas formába hozzuk, így ennek egyenes következménye, hogy a gyártás előbb megkezdődhet, és a hibalehetőségek is minimalizálódnak. A fellelhető leírások a témával kapcsolatban eléggé hiányosak és nem egységesek, ezért döntöttünk úgy, hogy ehhez a folyamathoz egy kis segítséget próbálunk meg nyújtani.

Az alábbi képen látható, hogy egy 2 rétegű, mindkét oldalon forrasztásgátló lakkal és pozíciónyomattal ellátott NYÁK milyen rétegekből áll, és az egyes rétegek fájljainak kiterjesztését hogyan adjuk meg.

Nagyon fontos, hogy a Gerber fájlok a tartalmuknak megfelelő nevűek és kiterjesztésűek legyenek, mert a gyártás előkészítés során ezt vesszük figyelembe a legmagasabb prioritással!

Néhány példa arra, hogy milyen fájlokra van szükség a gyártáshoz a tervtől függően:

1 oldalas NYÁK esetén

Példa a legsűrűbben előforduló esetre:

A rézréteg a forrasztási oldalon van a forrasztásgátló lakkréteggel együtt, és az alkatrész oldalon található a beültetendő alkatrészekhez a pozíciónyomat. A gyártáshoz szükséges fájlok a következők:

Forrasztás oldali rézréteg: teszt_projekt_Bottom_Copper.sol
Forrasztás oldali lötstop: teszt_projekt_Bottom_Soldermask.sts
Alkatrész oldali pozíciónyomat: teszt_projekt_Top_Silkscreen.plc
Furatok: teszt_projekt_Drill.drd
Kontúrt tartalmazó Gerber fájl: teszt_projekt_Outline_Milling.milling

2 oldalas NYÁK esetén

Példa a legsűrűbben előforduló esetre:

A NYÁK mindkét oldalán van rézréteg és forrasztásgátló lakkréteg, és az alkatrész oldalon vannak feliratok. A terv tartalmaz furatgalvanizált és nem furatgalvanizált furatokat is. Minden olyan furat, amely körül réz rajzolat van (pl. forrszem) furatgalvanizálva lesz, és minden olyan furat, amely körül nincsen réz, nem lesz furatgalvanizálva. Tehát elegendő összesen egy fúrófájlt küldeni attól függetlenül, hogy vegyesen tartalmaz furatfémes és nem furatfémes furatokat. A gyártáshoz szükséges fájlok a következők:

Forrasztás oldali rézréteg: teszt_projekt_Bottom_Copper.sol
Forrasztás oldali lötstop: teszt_projekt_Bottom_Soldermask.sts
Alkatrész oldali rézréteg: teszt_projekt_Top_Copper.cmp
Alkatrész oldali lötstop: teszt_projekt_Top_Soldermask.stc
Alkatrész oldali pozíciónyomat: teszt_projekt_Top_Silkscreen.plc
Furatok: teszt_projekt_Drill.drd
Kontúrt tartalmazó Gerber fájl: teszt_projekt_Outline_Milling.milling

Másik példa:

A NYÁK mindkét oldalán van rézréteg, de nincs rajta forrasztásgátló lakk és pozíciónyomat sem. A gyártáshoz szükséges fájlok a következők:

Forrasztás oldali rézréteg: teszt_projekt_Bottom_Copper.sol
Alkatrész oldali rézréteg: teszt_projekt_Top_Copper.cmp
Furatok: teszt_projekt_Drill.drd
Kontúrt tartalmazó Gerber fájl: teszt_projekt_Outline_Milling.milling

4 rétegű NYÁK esetén

A NYÁK mindkét oldalán van rézréteg, forrasztásgátló lakkréteg és feliratok, és szükség van a belső rétegekre is. 4 réteg esetén a gyártáshoz szükséges fájlok a következők:

Furatok: teszt_projekt_Drill.drd
Alkatrész oldali pozíciónyomat: teszt_projekt_Top_Silkscreen.plc
Alkatrész oldali lötstop: teszt_projekt_Top_Soldermask.stc
Alkatrész oldali rézréteg: teszt_projekt_Top_Copper.ly1
Belső réteg 1: teszt_projekt_Inner_Layer.ly2
Belső réteg 2: teszt_projekt_Inner_Layer.ly3
Forrasztás oldali rézréteg: teszt_projekt_Bottom_Copper.ly4
Forrasztás oldali lötstop: teszt_projekt_Bottom_Soldermask.sts
Forrasztás oldali pozíciónyomat: teszt_projekt_Bottom_Silkscreen.pls
Kontúrt tartalmazó Gerber fájl: teszt_projekt_Outline_Milling.milling

Az ly1, ly2, ly3 és ly4 fájl kiterjesztések megadják egyben a “stackup”-ot, azaz a rétegfelépítést is. Az ly1 kiterjesztés az alkatrész oldal, az ly2 és ly3 a belső rétegek, az ly4 pedig a forrasztás oldali rétegeket jelentik. A belső rétegek sorrendje sok esetben lényegtelen, nagysebességű vagy nagyfrekvenciás jelek esetén viszont impedancia illesztési szempontból fontos lehet.

Panelizált NYÁK esetén

Mindenképpen szükségesek az 1, 2, 4 vagy többrétegű NYÁK-ok fájljai, továbbá, ha tartalmaz ritzelést a terv, akkor egy pl. teszt_projekt_V-cut.vcut fájl. Ha a panelizált terv kitördelhető marást tartalmaz, akkor annak rajzolatát a körvonal (kontúr) rétegbe tervezze bele. Ha a kitördelhető maráshoz a kitörést könnyítő furatokat is kér, akkor azok a furatok a többi furattal megegyező módon a fúrófájlba kerüljenek, és a furatokat ne vegye körbe forrszem!

NYÁK gyártás nálunk kizárólag Gerber fájlokból rendelhető meg. Néhány évig vállaltuk, hogy több közismert NYÁK tervező szoftver projektfájlját elküldve a megrendelés után mi állítsuk elő a gyártáshoz szükséges Gerber fájlokat. Az esetek többségében a végeredmény megfelelő volt, de akadtak olyan kivételek, amikor nem a tervező által megálmodott rajzolatok realizálódtak a NYÁK-on. Ezek a hibák részben a megrendelő és az általunk használt szoftverek verziókülönbségeiből, részben a tervezőszoftver nem megfelelő használatából fakadtak (pl. a pozíciónyomat rétegbe kerültek a furatok, rossz oldalra tervezte a rézréteget a megrendelő, stb.). 

Az ilyen jellegű problémák forrása többféle lehet:

  • a tervező nem ismeri olyan mélységig a szoftvert, hogy tudja, hogy az adott elképzelését hogyan kellene a tervben kiviteleznie (pl. galvanizált hosszlyukak, forrasztásgátló lakkréteg eltávolítása vagy létrehozása tetszőleges helyekre, stb.)
  • a NYÁK tervező szoftver hibája miatt a Gerber exportáláskor nem azokat a rétegeket exportálja a program a Gerber fájlokba, amelyeket kéne, esetleg nem ugyanúgy, ahogy a tervben szerepel
  • az egyes szoftverek verziói előrefelé vagy visszafelé nem kompatibilisek egymással, ezért bizonyos alakzatokat, objektumokat vagy feliratokat nálunk már nem úgy fog megjeleníteni a szoftver, mint az Ön által használt verzió

Kétség kívül a legtöbb szoftver által okozott probléma az Eagle projektfájlokkal van. Számtalan olyan esettel találkoztunk, amikor a feliratok szétcsúsztak a Gerber exportálás során vagy bizonyos feliratok egyszerűen eltűntek, ha a terv elkészítésénél használt Eagle-től különböző verziójú Eagle-ben nyitottuk meg a tervet. Az Eagle-t rengetegen használják, habár sokkal jobb kezelhetőségű és fejlettebb programok is vannak – akár ingyenes formában -, amelyekkel a NYÁK tervezés jóval hatékonyabb és gyorsabb lehet.

A legtöbb emberi félreértés vagy tévedés okozta hiba a Sprint Layout-os projektfájlokban fordul elő. Sokan talán a szoftver egyszerűsége miatt választják ezt a programot, azonban néhány alapvető szabály ismerete nélkül ebben a szoftverben is elkövethetők olyan végzetes hibák, amelyek teljesen rossz gyártást eredményeznek. A kiexportált Gerber fájlokat mindig ellenőrizzék le pl. Gerbv szoftverrel mielőtt gyártásba küldik!

Miért küszöbölhetők ki az ilyen gondok Gerber fájlokkal?

Talán az egyik legszemléletesebb lehet a Word dokumentum és a PDF párhuzam. Régebben sok problémát okozott, hogy a különböző verziójú Word szövegszerkesztőben megnyitott fájlok nem ugyanúgy jelentek meg mindenhol, ahol megnyitottuk őket. Extrém esetben irreálisan nagy munka vagy lehetetlen volt “helyrehozni” a szétcsúszott tördeléseket, eltűnt képeket és ábrákat. A PDF erre egy olyan megoldást hozott, amelyet a NYÁK tervezésnél a Gerber formátum jelent: egységes, vektorgrafikus formátum, amely garantálja, hogy az lesz legyártva, amit ténylegesen tartalmaz.

Ahogy exportálás után a PDF dokumentumokat érdemes leellenőrizni, úgy a Gerber fájlokkal is csak ellenőrzéssel mehetünk biztosra. A Gerber export után tehát mindig nyissuk meg valamilyen erre alkalmas szoftverben az elkészített Gerber fájlokat, hogy tényleg mindent megfelelően exportált-e a tervezőszoftverünk. Erre a célra ajánljuk az ingyenes Gerbv programot.

Lehetséges a projektfájlokból történő gyártás valamilyen módon?

Mivel az egyes szoftverek verziókülönbségei okozta hibákat adott esetben lehetetlen, hogy felismerjük, mert nem tudjuk, hogy a megrendelőnél hogyan nézett ki a terv és nálunk hogyan kellene kinéznie, ezért a NYÁK tervező szoftverek projektfájljaiból történő gyártását semmilyen formában nem tudjunk vállalni.

Azt javasoljuk, hogy ha nem ismeri a Gerber formátumot, akkor szánja rá azt a 15-30 percet arra, hogy elolvassa a Gerber fájlokról szóló cikkeinket, és értse meg, hogy mennyire egyszerű dologról van szó. Ne féljen ettől, menjen biztosra, és legalább szemrevételezéssel leellenőrzött Gerber fájlokat küldjön gyártásba!

A Gerber fájlokat a tervből azért szükséges előállítani, mert a legbiztonságosabban a NYÁK gyártást ezekből tudjuk megvalósítani. E folyamat során – a NYÁK rétegeinek számától függően – 2-10db Gerber fájl jön létre, amelyeket a megrendeléskor kell feltölteni.

1. lépés: a Gerber exportáló ablak megnyitása

Nyissuk meg a File/Export/Gerber Export… menüt!

Ekkor megjelenik az Export Gerber RS-274X ablak. A jobb alsó részen levő Offset X és Y méreteihez írjunk 0mm-t, és a “Use Design Origin” checkbox ne legyen bepipálva!

2. lépés: a Gerber exportálás konfigurálása

Ugyanebben az ablakban kattintsunk a uaged_13 gombra, amelyet a jobb felső részen találunk.

Ezután a felugró ablakban beállíthatjuk azt, hogy az egyes rétegeket milyen elnevezéssel és kiterjesztéssel exportálja a program. Ezt a lépést azért érdemes végrehajtani, mert a későbbiekben nem kell többé átnevezni a fájlokat a megfelelő nevűvé és kiterjesztésűvé, a program megjegyzi a beállításokat.

Az ábrán látható módon az alábbiak szerint írjuk át a táblázatot:

Top Silk: _Top_Silkscreen.plc – alkatrész oldali pozícónyomat
Top Mask: _Top_Soldermask.stc – alkatrész oldali forrasztásgátló lakkréteg
Top: _Top_Copper.cmp – alkatrész oldali rézfólia
Bottom: _Bottom_Copper.sol – forrasztás oldali rézfólia
Bottom Mask: _Bottom_Soldermask.sts – forrasztás oldali forrasztásgátló lakkréteg
Bottom Silk: _Bottom_Silkscreen.pls – alkatrész oldali pozíciónyomat
Board Outline: _Outline_Milling.milling – kontúr

A táblázat jobb szélső oszlopában igény szerint átválthatjuk “Yes”-re azokat a rétegeket, amelyeket a Gerber exportáló ablakban az “Export All” gomb megnyomásával generálni szeretnénk. Ezzel időt takaríthatunk meg, mert nem kell minden esetben egyesével kiválasztani a különböző rétegeket a későbbiekben.

3. lépés: a Gerber exportálás elvégzése

Az OK gomb megnyomásával térjünk vissza az előző ablakhoz, és kattintsunk az uaged_15 gombra.

A Diptrace-nek minden egyes réteg exportálásánál meg lehet adni az útvonalat, ahová az adott fájlt mentse. Válasszuk ki a számunkra megfelelő mappát, és kattintsunk a uaged_17 gombra. Az összes fájl mentése után zárjuk be az exportáló ablakot.

4. lépés: a fúrófájl exportálása

Nyissuk meg a Fájl/Export/N/C Drill… menüt!

Az alábbi beállításokat használva kattintsunk az  uaged_24  gombra. Ügyeljünk arra, hogy az Offset X és Y méreteihez 0mm-t írjunk, és a “Use Design Origin” checkbox ne legyen bepipálva!

Az  uaged_24  gomb megnyomása után a program felteszi a kérdést, hogy az előzőleg nem megadott szerszámokat automatikusan beállítsa-e? A kérdésre válasszuk a  uaged_25  gombot.

A felugró ablakban adjuk meg a fúrófájl nevét. Mi a “noninverting_amplifier_Drilling” nevet választottuk. A kiterjesztést nem kell beírni, az automatikusan .DRL lesz. A  uaged_17  gomb megnyomásával a fúrófájlt létrehozza a Diptrace.

Ezzel a NYÁK gyártáshoz szükséges fájlok elkészültek, az exportálások tekintetében további teendőnk már nincsen. A Gerber fájlokat össze kell tömöríteni egy .ZIP állományba, és a NYÁK rendelés oldalon feltölteni. A becsomagolás előtt azonban még érdemes a generált fájlokat utoljára ellenőrizni, pl.Gerbv szoftverrel.

A Gerber fájlokat a tervből azért szükséges előállítani, mert a legbiztonságosabban a NYÁK gyártást ezekből tudjuk megvalósítani. E folyamat során – a NYÁK rétegeinek számától függően – 2-10db Gerber fájl jön létre, amelyeket a megrendeléskor kell feltölteni.

1. lépés

Nyissuk meg a File/Export/Gerber Export… menüt!

Ekkor megjelenik a Gerber Export ablak.

2. lépés

Pipáljuk ki azokat a rétegeket, amelyeket gyártásba szeretnénk küldeni. Jelen esetben a NYÁK 1 oldalas, és az alábbi rétegeket tartalmazza:

C2 – Copper Bottom: alsó rézréteg, másnéven forrasztási oldal (Solder). A kiterjesztését .SOL-ra írjuk át.
S1 – Silkscreen Top: felső pozíciónyomat, másnéven alkatrész oldali pozíciónyomat (Place component). A kiterjesztését .PLC-re írjuk át.
O – Outline: körvonal, szinte tetszőleges alakzat lehetséges. A kiterjesztését .MILL-re írjuk át. A marási lehetőségekről ebben a cikkben írtunk bővebben a “Marás korlátai” résznél. Érdemes elolvasni, és kihasználni a marásban rejlő lehetőségeket, hiszen ezzel sokkal esztétikusabb lehet a NYÁK, még akkor is, ha csak a körvonal sarkait kerekítjük le, ráadásul a kontúrmarás vagy marás NYÁK-on belül nálunk nem feláras szolgáltatás.
C2 – Solder mask: alsó oldali forrasztásgátló lakkréteg. A kiterjesztését .STS-re írjuk át.

Az uagesl_17  résznél mindent hagyjunk a képernyőkép szerint, eredeti állapotában kipipálva és kitöltve.

Jelen példában egy 1 oldalas NYÁK Gerber fájljait hozzuk létre. Kétoldalas NYÁK és más rétegkombinációk esetén itt talál bővebb információt a Gerber fájlok elnevezéséhez.

3. lépés

Kattintsunk a  uagesl_18  gombra. A program ezután kilistázza a létrehozott fájlokat.

4. lépés

Nyissuk meg a Fájl/Export/Drill data (Excellon)… menüt!

Az alábbi, alapbeállításokat használva kattintsunk az  uagesl_19  gombra.

Most írjuk be a fúrófájl nevét, ami célszerű, ha a Gerber fájlokhoz hasonló, majd nyomjuk meg a  uaged_17  gombot.

Ezzel a NYÁK gyártáshoz szükséges fájlok elkészültek, az exportálások tekintetében további teendőnk már nincsen. A Gerber fájlokat össze kell tömöríteni egy .ZIP állományba, és a NYÁK rendelés oldalon feltölteni. A becsomagolás előtt azonban még érdemes a generált fájlokat utoljára ellenőrizni, pl. a Gerbv szoftverrel.

A Gerber fájlokat a tervből azért szükséges előállítani, mert a legbiztonságosabban a NYÁK gyártást ezekből tudjuk megvalósítani. E folyamat során – a NYÁK rétegeinek számától függően – 2-10db Gerber fájl jön létre, amelyeket a megrendeléskor kell feltölteni.

1. lépés

Töltsük le a NYÁKÁRUHÁZ.CAM fájlt, amely tartalmazza az áruházunknak megfelelő beállításokat.

NYAKARUHAZ.CAM letöltése

A későbbi Gerber generálások megkönnyítése érdekében, ezt a fájlt másoljuk be az Eagle szoftverünk \cam mappájába. Nálunk ez az elérési útvonal így néz ki:

C:\EAGLE-7.1.0\cam

2. lépés

A Gerber fájlok generálása előtt futtassuk le a DRC ellenőrzést, majd győződjünk meg arról, hogy a DRC nem adott ki hibát (az ablak bal alsó sarkában levő “DRC: Nincs hiba.” felirat jelzi a hibamentességet), és a tervünk egészen biztosan legyártható. A DRC-ről bővebben itt olvashat.

3. lépés

Nyissuk meg a Fájl/CAM Processzor menüt!

Ekkor megjelenik a CAM feldolgozó.

4. lépés

Válasszuk ki a Fájl/Megnyitás/Feladat… menüpontot.

5. lépés

Nyissuk meg a NYAKARUHAZ.CAM fájlt!

Ekkor megjelennek a NYÁKÁRUHÁZ.HU beállításai. A “Component”“Solder”, stb. fülekre kattintva az ablak jobb oldalán kiválaszthatjuk, hogy melyik rétegeket szeretnénk exportálni az adott Gerber fájlba. Így tetszőlegesen módosíthatjuk például, hogy a .PLC fájlba (alkatrész oldali pozíciónyomat) az alkatrészek nevei (tNames), az értékei (tValues) vagy mindkét tulajdonsága kerüljön.

FIGYELEM! A fúrófájl formátuma (eszköze) szándékosan EXCELLON típusúra van álltva. Ezt a beállítást ne változtassuk meg Gerber-re vagy más formátumra, mert azok nem lesznek megfelelőek a gyártáshoz.

6. lépés

Ha az Eagle-6.x.x vagy korábbi verzióját használjuk, akkor szükséges létrehozni egy “Gerbers” elnevezésű mappát az adott projektünk mappáján belül. Az Eagle-7.x.x verziók már (elvileg) automatikusan létrehozzák ezt a mappát. Ide fognak kerülni a Gerber fájlok.

7. lépés

Nyomjuk meg a “A feladat feldolgozása” gombot. Ekkor elkészíti az Eagle a Gerber fájlokat, amelyek az előzőleg létrehozott könyvtárban lesznek. Az exportálás idejét a rétegek bonyolultsága szabja meg, ezért importált képek esetén jóval tovább tarthat a folyamat, mint anélkül.

kész Gerber fájlok közül csak azokra van szükség, amelyek ténylegesen hordoznak információt a gyártásra vonatkozólag. Hogy melyek ezek, arról itt írtunk bővebben.

Ezeket be kell csomagolni egyetlen .ZIP fájlba, és ezután már feltölthető a terv áruházunk honlapjára a NYÁK gyártás megrendeléséhez. Ha a tervben nem szerepel peldául pozíciónyomat, akkor a .PLS és .PLC fájlokat nem kell elküldeni.

A feltöltött fájlokat a megrendelés elküldése után leellenőrizzük, hogy ténylegesen megfelelnek-e a gyárthatósági szempontoknak, hiszen mindig akadhat olyan hiba, ami elkerülte a tervező figyelmét. Ebben az esetben azonnal felvesszük a kapcsolatot a megrendelővel.