Bizonyos NYÁK tervező szoftverek Gerber exportálás során nem csak a gyártáshoz feltétlenül szükséges Gerber fájlokat hozzák létre, hanem különböző jelentéseket, szerszámdefiníciós fájlokat és olyan összefoglalókat, amelyekre a gyártáshoz nincsen szükség. Azon megrendelőinktől, akik nem heti vagy akár havi rendszerességgel adnak le gyártásba egy-egy tervet, nem is lenne elvárható, hogy minden fájl funkciójával és felépítésével tökéletesen tisztában legyenek.
FIGYELEM! Régi, 25-30 éves tervezőprogramok (Tango, EED3, stb.) használatát semmiképpen sem javasoljuk, mivel ezek általában csak RS274-D formátumú Gerber-t tudnak előállítani, amit a legritkább esetekben tudunk csak feldolgozni. Mielőtt hozzáfog a tervezéshez, győződjön meg róla, hogy a programja képes az RS274-X formátumú Gerber-ek előállítására (a ma használatos szoftverek 99%-a ilyen).
Emiatt többször kapunk olyan fájlokat is, amelyek a gyártásra vonatkozólag nem szolgálnak többletinformációval, de a megrendelő “biztos-ami-biztos” alapon elküldi őket.
Ebből baj nem feltétlenül lesz, de ha csak azokat a fájlokat küldik el nekünk, amelyekre a gyártáshoz valóban szükség van, az többszörös előnyt hordoz magában: a megfelelően elnevezett és kiválogatott fájlokkal nekünk már sokkal kevesebb időt kell eltöltenünk, hogy gyártásra alkalmas formába hozzuk, így ennek egyenes következménye, hogy a gyártás előbb megkezdődhet, és a hibalehetőségek is minimalizálódnak. A fellelhető leírások a témával kapcsolatban eléggé hiányosak és nem egységesek, ezért döntöttünk úgy, hogy ehhez a folyamathoz egy kis segítséget próbálunk meg nyújtani.
Az alábbi képen látható, hogy egy 2 rétegű, mindkét oldalon forrasztásgátló lakkal és pozíciónyomattal ellátott NYÁK milyen rétegekből áll, és az egyes rétegek fájljainak kiterjesztését hogyan adjuk meg.
Nagyon fontos, hogy a Gerber fájlok a tartalmuknak megfelelő nevűek és kiterjesztésűek legyenek, mert a gyártás előkészítés során ezt vesszük figyelembe a legmagasabb prioritással!
Néhány példa arra, hogy milyen fájlokra van szükség a gyártáshoz a tervtől függően:
1 oldalas NYÁK esetén
Példa a legsűrűbben előforduló esetre:
A rézréteg a forrasztási oldalon van a forrasztásgátló lakkréteggel együtt, és az alkatrész oldalon található a beültetendő alkatrészekhez a pozíciónyomat. A gyártáshoz szükséges fájlok a következők:
Forrasztás oldali rézréteg: teszt_projekt_Bottom_Copper.sol
Forrasztás oldali lötstop: teszt_projekt_Bottom_Soldermask.sts
Alkatrész oldali pozíciónyomat: teszt_projekt_Top_Silkscreen.plc
Furatok: teszt_projekt_Drill.drd
Kontúrt tartalmazó Gerber fájl: teszt_projekt_Outline_Milling.milling
2 oldalas NYÁK esetén
Példa a legsűrűbben előforduló esetre:
A NYÁK mindkét oldalán van rézréteg és forrasztásgátló lakkréteg, és az alkatrész oldalon vannak feliratok. A terv tartalmaz furatgalvanizált és nem furatgalvanizált furatokat is. Minden olyan furat, amely körül réz rajzolat van (pl. forrszem) furatgalvanizálva lesz, és minden olyan furat, amely körül nincsen réz, nem lesz furatgalvanizálva. Tehát elegendő összesen egy fúrófájlt küldeni attól függetlenül, hogy vegyesen tartalmaz furatfémes és nem furatfémes furatokat. A gyártáshoz szükséges fájlok a következők:
Forrasztás oldali rézréteg: teszt_projekt_Bottom_Copper.sol
Forrasztás oldali lötstop: teszt_projekt_Bottom_Soldermask.sts
Alkatrész oldali rézréteg: teszt_projekt_Top_Copper.cmp
Alkatrész oldali lötstop: teszt_projekt_Top_Soldermask.stc
Alkatrész oldali pozíciónyomat: teszt_projekt_Top_Silkscreen.plc
Furatok: teszt_projekt_Drill.drd
Kontúrt tartalmazó Gerber fájl: teszt_projekt_Outline_Milling.milling
Másik példa:
A NYÁK mindkét oldalán van rézréteg, de nincs rajta forrasztásgátló lakk és pozíciónyomat sem. A gyártáshoz szükséges fájlok a következők:
Forrasztás oldali rézréteg: teszt_projekt_Bottom_Copper.sol
Alkatrész oldali rézréteg: teszt_projekt_Top_Copper.cmp
Furatok: teszt_projekt_Drill.drd
Kontúrt tartalmazó Gerber fájl: teszt_projekt_Outline_Milling.milling
4 rétegű NYÁK esetén
A NYÁK mindkét oldalán van rézréteg, forrasztásgátló lakkréteg és feliratok, és szükség van a belső rétegekre is. 4 réteg esetén a gyártáshoz szükséges fájlok a következők:
Furatok: teszt_projekt_Drill.drd
Alkatrész oldali pozíciónyomat: teszt_projekt_Top_Silkscreen.plc
Alkatrész oldali lötstop: teszt_projekt_Top_Soldermask.stc
Alkatrész oldali rézréteg: teszt_projekt_Top_Copper.ly1
Belső réteg 1: teszt_projekt_Inner_Layer.ly2
Belső réteg 2: teszt_projekt_Inner_Layer.ly3
Forrasztás oldali rézréteg: teszt_projekt_Bottom_Copper.ly4
Forrasztás oldali lötstop: teszt_projekt_Bottom_Soldermask.sts
Forrasztás oldali pozíciónyomat: teszt_projekt_Bottom_Silkscreen.pls
Kontúrt tartalmazó Gerber fájl: teszt_projekt_Outline_Milling.milling
Az ly1, ly2, ly3 és ly4 fájl kiterjesztések megadják egyben a “stackup”-ot, azaz a rétegfelépítést is. Az ly1 kiterjesztés az alkatrész oldal, az ly2 és ly3 a belső rétegek, az ly4 pedig a forrasztás oldali rétegeket jelentik. A belső rétegek sorrendje sok esetben lényegtelen, nagysebességű vagy nagyfrekvenciás jelek esetén viszont impedancia illesztési szempontból fontos lehet.
Panelizált NYÁK esetén
Mindenképpen szükségesek az 1, 2, 4 vagy többrétegű NYÁK-ok fájljai, továbbá, ha tartalmaz ritzelést a terv, akkor egy pl. teszt_projekt_V-cut.vcut fájl. Ha a panelizált terv kitördelhető marást tartalmaz, akkor annak rajzolatát a körvonal (kontúr) rétegbe tervezze bele. Ha a kitördelhető maráshoz a kitörést könnyítő furatokat is kér, akkor azok a furatok a többi furattal megegyező módon a fúrófájlba kerüljenek, és a furatokat ne vegye körbe forrszem!
Hozzászólások