Talán meglepő, de a legtöbb probléma a leadott NYÁK terveken nem a rézrétegek rajzolataival van, hanem a pozíciónyomat és az egyes rétegekben elhelyezett feliratokkal. Tapasztalatunk az, hogy általában 10-ből 7 tervben biztos, hogy legalább valamilyen minimális gond van a feliratokkal. Ez nyilvánvalóan azért van, mert ezekről nem beszél senki, és a neten sem találhatóak százával leírások a témában. Így a tervező sem figyel oda rá, és a rézréteg rajzolatainak befejezésével elégedetten dől hátra a székében, pedig a munka itt még korántsem ért véget! A legfontosabb tudnivalók a feliratokhoz a következők.
1. A legkisebb vonalszélesség a feliratok esetén 0,2mm/8mil legyen akár a rézrétegben, akár a pozíciónyomat rétegben vannak elhelyezve! A pozíciónyomat rétegben használjon a lehető legvastagabb vonalakat, a 0,2mm-es szélesség az abszolút minimum, az ennél kisebb vonalszélességű feliratok szinte biztosan halványak, részlegesen olvashatóak vagy elmosódottak lesznek!

2. A feliratokat mindig abba a rétegbe tegyük, amelyben ténylegesen szeretnénk, hogy a NYÁK-on megjelenjen. Ne tegyük a feliratokat pl. a kontúrvonal vagy az “assy” (assembly – beültetést segítő) rétegbe, ha azt szeretnénk, hogy a pozíciónyomat rétegben legyenek jelen a végső NYÁK-on. Ha feliratot egy vagy több rézrétegbe teszünk, akkor különösen ügyeljünk arra, hogy azok vonalvastagsága, és az egyes vonalak közötti szigetelési távolság megfelel a tervezési szabályoknak. Az áramkör működését nyilvánvalóan nem befolyásolja, ha a be nem tartott határértékek miatt a felirat nem sikerül jól, mert pl. a betűk vonalai között túlságosan kicsi a szigetelési távolság. A DRC ellenőrzés viszont nálunk minden egyes ilyen problémás ponton hibát fog adni, amelyeket egyesével kell ellenőriznünk. Ez egy bonyolultabb tervnél nagyon megnövelheti az ellenőrzés idejét, így később kerül majd a terve gyártásba. Feliratot tehát javasolt a pozíciónyomat rétegbe tenni, rézrétegbe pedig csak akkor, ha tényleg szükséges, és akkor is kellő körültekintéssel.
3. Ha a NYÁK terv nem tartalmaz pozíciónyomatot, akkor legalább az egyik rézrétegbe tegyünk feliratot! Erre azért van szükség, hogy egyértelműsítsük, hogy az alkatrészoldalon vagy a forrasztási oldalon van a rajzolat. A tervezőprogramok mindig az alkatrészoldal felől, felülnézetben mutatják a tervet, ezért a forrasztási oldal rajzolatát tükörképben látjuk, tehát a feliratok is tükrözöttek. Ha olyan Gerber fájlt kapunk, ahol a feliratok tükrözöttek, tudjuk, hogy a forrasztási oldalhoz tartoznak, a nem tükrözöttek pedig az alkatrész oldalhoz.
A rétegek megjelölését szolgáló feliratokat a megrendelő kérésére el tudjuk távolítani a tervből, mielőtt a NYÁK gyártása elkezdődne.

4. Az Eagle-t használók figyelmébe: eléggé rossz az Eagle-ben az, hogy alapértelmezetten nem vektoros feliratokat használ, de a Gerber exportáláskor automatikusan átváltja a betűtípusokat vektorosra. Ez azért baj, mert megváltozik a feliratok szélessége és egyéb méretei. A feliratok elkészítésénél ki lehet választani, hogy már eleve vektoros legyen a felirat, és akkor tényleg azt fogjuk látni a tervezéskor, ami a NYÁK-ra kerül.
Az alábbi példa azt szemlélteti, hogy a nem vektoros felirat szélessége a Gerber exportálás után megváltozik (a vektorizálás miatt), és túl fog lógni a kontúrvonalon! Segítség a feliratok vektorossá alakításához itt.

5. A kontúrvonalon kívül eső, illetve a forrszemekre rálógó feliratokat levágjuk.

Hozzászólások